Kémszínház Ulmban: Helmut Reisch lebilincselő története!

Kémszínház Ulmban: Helmut Reisch lebilincselő története!

Az Ulmi Színházban jelenleg a „Taxi odaát” című darabot mutatják be, amely az izgalmas német-német kortárs történelemre épül. Ebben a darabban a nézők egy taxisofőr rendkívüli történetét ismerhetik meg, aki mindkét német állam kémjeként dolgozott. A színpadon szereplő főszereplőt Helmutnak hívják, míg a háttérben álló férfi valódi neve Herrmann Reisch, egy 74 éves kortárs tanú az Alb-Donau kerületből. Reisch olyan életet élt, amely sokat elárul az akkori politikai szövődményekről. Az SWR szerint arról számol be, hogy ügynöki tevékenysége 1979-ben kezdődött, amikor megkereste egy bizonyos „Ingo”, akinek szüksége volt Ulm várostérképére. Ez az első kapcsolat közvetlenül a kémkedés bonyolult világába vezette.

Reisch, aki kettős ügynökként dolgozott az NDK-nál és a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatalnál, feljegyezte azoknak az amerikai szállítójárműveknek a rendszámát, amelyek a Neu-Ulmban található egykori Wiley-laktanyában állomásozó Pershing I rakétákkal voltak összekötve. Az összegyűjtött információkat továbbította az NDK-nak és a nyugat-németországi Alkotmányvédelmi Hivatalnak. Végül D-márkában kapott kifizetéseket az NDK-tól, és további összegeket az Alkotmányvédelmi Hivataltól ezekért az adatokért. Mindez akkor történt, amikor a Kelet és Nyugat közötti világ a titkosszolgálatok vasmarkolatában volt, és Reisch saját bőrén tapasztalta meg, milyen veszélyes is lehet ez a munka. Ezt a sokrétű történetet izgalmasan mutatja be a darab, és nem csoda, hogy a 13 előadást a premier előtt elkelt.

Élet a titkosszolgálatok árnyékában

Herrmann Reisch élményei nemcsak a színház részét képezik, hanem különféle előadásokon is jól fogadják őket. Reisch az ERH Donau – Iller elvtársi közgyűlésén számolt be az NDK Állambiztonsági Minisztériumának és a Német Szövetségi Köztársaság Szövetségi Hírszerző Szolgálatának 1979 és 1984 között szerzett csalárd tapasztalatairól. Reisch betekintést engedett módszereibe, amelyek során nemcsak információkat gyűjtött, hanem fényképeket is készített. „A családomra való gondolás erőt adott a túléléshez” – magyarázta, amikor egy előadásban a Stasi-rendszer önkényét ismertette. Ezen az eseményen a DBwV régi, 50 vagy 60 éve szolgálatot teljesítő tagjait tüntették ki, és hűségigazolást adtak át nekik.

De ennek a kémtevékenységnek a sötét oldala sem hiányzott. 1983-ban Reischot leleplezték, és bíróság elé állították. Az NDK börtönrendszerének brutális körülményeivel kellett megküzdenie a hírhedt bautzeni börtönben és a hohenschönhauseni Stasi börtönben. Traumatizálónak írja le 12 éves börtönben töltött idejét, amelyet szigorú ellenőrzések és rossz körülmények jellemeznek. A végén azonban az 1987-es fogolycsere visszaadta neki a szabadság fényét. Azóta Reisch nemcsak terápiaként osztotta meg történetét, hanem azért is, hogy felvilágosítson másokat Németország múltjának sötét fejezeteiről.

A művészetek és a történelmi tudatosság kapcsolata nemcsak a produkciókban mutatkozik meg, hanem az iskolákban és az olyan rendezvényeken is párbeszédet inspirál, ahol Reisch aktív. A 74 éves férfi élettörténetével mély betekintést enged a hidegháborús korszakba és a titkosszolgálatok összefüggéseibe mindenkinek, aki hallgatja őt. Az Ulmi Színház látogatása tehát nemcsak kulturális esemény, hanem felhívás is, hogy emlékezzünk és elmélkedjünk saját történelmi gyökereinkről.