Vita a migrációs politikáról: sokan irányváltást követelnek Németországban!

Vita a migrációs politikáról: sokan irányváltást követelnek Németországban!

Németországban jól mennek a dolgok, ami a migrációt illeti. A Friedrich Merz (CDU) kancellár vezette fekete-vörös koalíció kormányra kerülése óta szigorú ellenőrzéseket vezettek be a határokon, ami elutasításokat eredményez. Kiderült, hogy ezek a szigorú szabályok az illegális migráció hatékony megállítását célozzák. Meike Olszak, a Baden-Württembergi Menekültügyi Tanács munkatársa azonban aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a lakosság hangulata érezhetően megváltozott, és a szökést és a migrációt egyre inkább negatív kontextusban vitatják meg. Az egyén méltósága gyakran háttérbe szorul, ami sok olyan menekültet nyugtalanít, akik attól tartanak, hogy elveszítik védelmi státuszukat Németországban, mint SWR

A menekültügyi eljárások felgyorsításáról és a kitoloncolások egyszerűsítéséről folyó nyilvános vitában egyértelműen látszik, hogy a szövetségi kormány egyértelmű irányt követ: gyorsabban kell feldolgozni a menedékkérelmeket, és sok esetben el kell utasítani. A „biztonságos származási országokról” szóló törvénytervezetet már elfogadták az államok beleegyezése nélkül, és most már csak a Bundestagon és a Bundesraton kell átmennie. Egyes országok, például India és Tunézia hamarosan biztonságos származási országnak tekinthetők, amelyek ezért szerepelnek a koalíciós megállapodásban. Ez azonban nem megy kritika nélkül, mivel az Amnesty International rámutat az emberi jogok megsértésére ezekben az országokban. A német határokon a menekültek visszafordításának adminisztratív gyakorlata is heves vita tárgyát képezi, különösen azért, mert egy közigazgatási bíróság ezt már jogellenesnek nyilvánította. Tagesschau magyarázza.

A menedékkérelmek fejlesztése

A számok ezer szónál többet mondanak: 2024-ben összesen mintegy 251 ezer menedékkérelmet nyújtottak be, ami 29 százalékos csökkenést jelent az előző évhez képest. Különösen szembeötlő, hogy 2025 januárja és áprilisa között 46,2 százalékkal csökkent az első menedékkérelmek száma. Ezeket a csökkenő számokat nemcsak a politikusok, hanem a lakosság is intenzíven vitatja. Nagy aggodalomra ad okot a befogadó létesítmények túlterhelése, és az önkormányzatok hivatalosan is kérnek támogatást, amint azt a tanulmányok mutatják.

Természetesen a politikai légkör is közrejátszott a jobbra tolódásban. Az AfD a legutóbbi tartományi választásokon a szavazatok 30 százalékát tudta megszerezni Türingiában és Szászországban, a 2025-ös szövetségi választáson pedig 20,8 százalékon áll. A 2024 szeptemberi felmérések szerint a lakosság 77 százaléka követeli a migrációs politika alapvető megváltoztatását. Csak 32 százalék gondolja úgy, hogy a szövetségi kormány valóban több elutasított menedékkérőt tud hazaküldeni.

Reakciók a migrációs politikára

A politikai színtéren a reakciók sokfélék. Míg Siegfried Lorek államtitkár európai megoldásokat szorgalmaz, az olyan szervezeteket, mint a Pro Asyl, bátorítónak érzik a német határokon alkalmazott elutasítások gyakorlata, amelyet „kirívó törvénysértésnek” minősítenek. Olszak a Menekültügyi Tanácstól megdöbbent a sok jelentésben hirdetett kemény irányzat miatt. A társadalom jobbra tolódása azt jelenti, hogy egyre többen akarnak aktívvá válni, akik korábban meglehetősen semlegesek voltak a politikában. Szükség van arra, hogy a hangsúlyt az egyén méltóságára helyezzük, és a diskurzus megváltozzon.

Ha a társadalmat nézzük, akkor egyértelmű, hogy a migráció az egyik legfontosabb kérdés Németországban és Európában, és ezt aligha hagyhatja figyelmen kívül bárki. Az emberek nemcsak a migrációs diskurzus hatásait tapasztalják meg, hanem az integrációval járó kihívásokat is. A kiutat egy közös európai menekültügyi rendszer jelentheti, amelyet a németek többsége támogat.