Scholz megdöbbent az iráni konfliktus piszkos munkájával!
Scholz megdöbbent az iráni konfliktus piszkos munkájával!
A jelenlegi politikai vitában Olaf Scholz kancellár nyilatkozata Iránra és Izraelre összpontosít. Scholz Izrael Irán elleni katonai akcióit "piszkos munkának" írta le, amelyet a sajtóban aggasztónak kritizálnak. A Rhein-neckar -zeitung hangsúlyozza, hogy ezt a kifejezést nem szabad a háború kontextusában lecsökkenteni, mert az a halálhoz kapcsolódik. Ezért felmerül a kérdés: meddig lehet a politikai retorika?A nyelv brutalizációjáról szóló vita a szövetségi kormányban egyre hangosabb. Scholz által választott szavak nem egyedül vannak, a védelmi miniszter „háborús képességét” is meghatározta politikájának célja. Ez a retorika az első világháború előtti idők emlékeit idézi elő, amikor a hasonló szavak pusztító következményekhez vezettek. [Rhein-neckar -zeitung] (https://www.boerse.de/nachrichten-amp/pressestimme-rhein-neckar-zeitung- zu-Merz-iran/37529927 cikkcikkje is, amelyben az Iráni Bombázási Bombázási Háború előtti pontok is párhuzamokat húznak.
Nyelv és történelmi tudomány
Teljesen más, de fontos kontextusban is Essenben zajlik a "történelmi bizonytalanság a Spiegel nyelv -felépítésben" című konferencián. Nyitó hozzájárulásában Jörn Rüsen történész hangsúlyozza a történelem fontosságát, mint építésként, és új történelmi tudományra szólít fel, amely orientációt kínál a társadalomban. A esemény ül a vita arról, hogy a nyelv és a történelem hogyan kapcsolódnak egymáshoz, és milyen szerepkommunikációs stratégiák játszanak a történelem narratíváinak felépítésében.
A konferencia legfontosabb eleme Anja Lobenstein-Reichmann megbeszélése, aki az interakcióval és a kommunikációval foglalkozik a történelemben és a jelenben. A boszorkánykövetés példáján alapulva elmagyarázzák, hogy a nyelvi eszközök hogyan vezethetnek a kisebbségek üldözéséhez. Itt világossá válik, hogy a nyelv milyen erősen befolyásolja a valóság felépítését - ez a téma a jelenlegi politikai diskurzusban is releváns.Az első világháború hatásai
A konferencia fókuszában az első világháború fennmaradó forrásai is vannak. Agnés Steuckardt, a Montpellier Egyetem, elmagyarázza, hogy a francia katonáknak hogyan kellett megtanulniuk az írásban a Feldpostban szerzett tapasztalataikat. Ez együtt jár a saját nyelvi átírásának fejlesztésével. Érdekes az is, hogy elemezzük Friedrich Gundolf költészetét, amely alig mutat stilisztikai változásokat 1914 előtt és után, de nemzetibbé válik, és így feltárja a nyelv egyértelmű hatását a társadalmi tudatosságra.
A nyelvről, a háborúról és a történelmi tudományról szóló viták mindegyike egyértelmű tendenciát mutat: a nyelvnek van hatalma, és a dolgok megfogalmazásának módja messze lehet. A politikusok, például a Scholz nyilatkozatairól és a történelmi gyökereink kritikus áttekintéseiről szóló folyamatos vita a polgárokat gondolkodni és saját nyilatkozataikat kínálja.
| Details | |
|---|---|
| Ort | Rhein-Neckar-Kreis, Deutschland |
| Quellen | |